Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A PANASZ TOVÁBBI VIZSGÁLATÁT MELLŐZIK

2013.10.25

OKTÓBER 25.

MÉG MINDIG ITT TARTUNK...

Mintha minden hivatalban hozzá nem értő, olvasni nem tudó, vagy az olvasottakat értelmezni képtelen ember ülne:

Még augusztusban levelet írtam az Állampolgári Jogok Biztosának Hivatalához. (Alább olvasható.) Nem hittem el, amikor elolvastam. Mégegyszer el kellett olvasnom a válaszukat, hogy tudatosodjon bennem, valóban azt olvasom, amit.

Idézetek a levélből:

"... Beadványában arról tájékoztatott, hogy lánya egy ismeretlen okból bekövetkezett tűzeset során hunyt el. Az ügy kapcsán lefolytatott rendőrségi nyomozás keretében sor került a katasztrófavédelmi hatóság tűzvizsgálati eljárására is. A rendőrség a nyomozást megszüntette, ami ellen fellebbezett, de jogorvoslati kérelmét a későbbiekben visszavonta..."

Hol írtam én olyat, hogy a rendőrségi fellebbezésem visszavontam?

Aztán megírták még, hogy mivel nem használtam fel a rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőséget nekik nincs ebben hatáskörük és felhívják a figyelmem, hogy:   "... kifogásaival az érintettekhez fordulhat..."

Ismert ugyebár a tény, hogy az érintettekhez FORDULTAM, csakhát elküldtek a balfenéken, mivel ugyanaz az ember maradtam, aki a kérdéseire nem kapta meg a válaszokat. Azokra a kérdéseimre nem kaptam válaszokat, melyeket már az elején feltettem és mindenki figyelmen kívül hagyta.

A Katasztrófavédelem (egyébként azt úgy látom jól védik) munkatársai a meghosszabbított (így aztán 90 nappá nőtt idő alatt) vizsgálati idő alatt se voltak képesek kiautózni a leégett és kitakarított házig (kb. 5 km) és nem fotózták le a ház padlózatát, hogy legalább így utólag legyen képük róla.

Holott az egyik legfőbb problémám az volt, hogy az eredeti tűzvizsgáló nem vizsgálta meg a ház padlózatát, pedig képtelen volt a ledőlt vakolatokból, a megmaradt romokból megállapítani a tűz keletkezésének helyét és okát.

Nem tudott semmit.

Találgatott: ez is lehetett, az is lehetett...

Ennek ellenére, miközben a tűzokról halvány gőze se alakult ki, azt kijelentette, hogy nem volt idegen kéz az ügyben, mi több még azt is tudta, hogy nem volt szándékában senkinek kigyújtani a házat.

Ekkora felelőtlenséget nem feltételeztem egy állítólag komoly hatóságtól.

Mondja már meg valaki hogyan nyugodjak bele mindebbe!!!!

És az a bizonyos levél:

 

Bódi Ildikó

3100 Salgótarján,....

 

Alapvető Jogok Biztosának Hivatala
1051 Budapest, Nádor utca 22

Prof. Dr. Szabó Máté, az alapvető jogok biztosa

 

Tárgy: Ombudsman eljárás kérése a Nógrád megyei illetve az Országos Katasztrófavédelem munkáját illetően.

 

Tisztelt Prof. Dr. Szabó Máté!

 

Bódi Ildikó vagyok. 1959-ben születtem Salgótarjánban. Végzettségem szerint szociálpedagógus.

Három gyermeknek voltam az édesanyja. Ma már csak kettő gyermekem van. A kisebbik fiam autista, akivel ápolási díjon itthon tartózkodom. Középső gyermekem, egyetlen lányom (27 éves), elveszítettem tavaly, egy máig ismeretlen okokból keletkezett hétvégi ház tüzében.

 

A tragédiát követő hetekben gondolkodni se nagyon tudtam, de jellemző volt rám a bizalom. Bíztam a Tűzszakértőben, a Rendőrségben. Azt hittem folyik a nyomozás és fény fog derülni arra, hogy mi történt.

 

Sajnos mindez három hétig tartott. Akkor a nagyobbik fiam fényképfelvételeket készített a leégett épületről és elmondta, hogy engedélyezték a ház kitakarítását. Amit láttam, az elkeserítő volt. A földszint padlója 50-60 cm magasságban terítve volt törmelékkel.

Igaz nem vagyok szakember, de laikusként annyit érzékeltem, hogy egy tűzvizsgálat során a leégett helység padlózata sokat számít, főleg abban az esetben, ha a falakról még a vakolat is ledőlt.

 

Ezek a fotók ösztönöztek arra, hogy komolyabban utána járjak a hatóságok munkájának. Amit tapasztaltam az elkeserítő.

Hogy pontosan mi zajlott le az eltelt 16 hónap alatt, azt részletesen mellékelem panaszomhoz, a számomra megküldött iratokkal együtt.

A tapasztaltak sajnos, nyilvánvalóvá tették számomra, hogy felületesség, szakmai hozzáértés hiánya áll fenn. Azt nem tudom, hogy hiányzik-e a felderítési akarat is, vagy ennél a hatóságnál is a költségkímélés játssza a főszerepet. Viszont a törvény biztosította időkihasználás akkor is jellemző volt munkájukra, amikor már csak a fotók alapján kellett véleményt formálni.

 

Munkájuk ellen fellebbezéssel éltem, de olyan jogszabályra hivatkoztak, amely előírja az illetékfizetési kötelezettséget. Panasszal éltem, mire javasolták az illetékmentességet, ami egy sor teljesen felesleges utánajárás a panaszosnak, a gyászolónak. Vagyonnyilatkozatok, ingatlanigazolás, kereseti igazolások stb. melyek – és ezt szeretném hangsúlyozni - mind elkerülhetők lettek volna, ha már eredetileg is tisztességes, körültekintő munkát végezett volna a szakértő.

Akkor visszavontam a fellebbezést – amit azóta határozottan megbántam -, mert azt éreztem, hogy velük szemben gyönge vagyok, de mint a hiányosságokat, a szakmaiatlanságot, a hanyagságot, a jogi időhúzásokat keményen megtapasztalt ember, és mint ennek az országnak az állampolgára, kifejtettem, és eljuttattam az Országos Katasztrófavédelem Parancsnokához.

Kértem az ő szakmai magyarázatát, hogy mindezek a hibák, a két halálos áldozatot követelő tűzeset vizsgálata során miként következhetnek be.

Ha a fellebbezésem vissza is vontam, azért még úgy véltem, jogom van tudni, hogy a hatóságok miért kezelték a tragédiát ennyire hanyagul és félvállról, hogy akkor sem, és később se találták meg a tűz keletkezési helyét, és a mai napig nem tudták kideríteni, hogy hol és miért keletkezett a tűz.

A panaszomra érkező válaszból az derült ki, hogy a Katasztrófavédelem mindent helyesen hajtott végre, a jogszabályoknak minden megfelelt. Arra kértek, vegyem tudomásul levelük tartalmát.

Sajnos ezt én elfogadni nem tudtam, és ismét levelet írtam, melyben konkrét kérdéseket tettem fel az általam hiányoltakról. Erre a levelemre érkezett az utolsó levelük (2013. július 24-i dátummal), amelyben hivatkoznak egy 2004. évi XXIX. törvény 142 §(6) bekezdésére, mely szerint velem többé nekik nem kell foglalkozniuk, vagyis „mellőzhető” vagyok. Ha foglalkoztak volna a kérdéseimmel és ígéretet tesznek arra, hogy a jövőben körültekintőbbek lesznek, akkor minden bizonnyal nem fordultam volna önhöz.

 

Ígéretet nem kaptam, a kérdéseimre sem érkezett választ (máig nem tudom miért kellett meghalnia a lányomnak és szerelmének), mi több, valamiféle „zaklatóvá” lettem minősítve, aki valami érthetetlen indokkal válaszokat akar.

Az ügyben egyébként jelen pillanatban is tart a nyomozás (már ha nyomozásnak lehet nevezni azt, amikor minden anyagot megsemmisítettek, amit vizsgálni lehetett volna) a Heves Megyei Rendőrkapitányságon. Azért ott, mert fellebbezésem után való érdeklődésem során kétszeres elfogultságra is fény derült, és az Ügyészségen tett, ez irányú bejelentésem után, az ORFK a nyomozás ismételt újraindítását kezdeményezte és a vizsgálati jogot Heves megyébe helyezte.

 

Tisztelettel kérem, tájékoztasson, milyen lehetőségek állnak a rendelkezésemre, hogy jogaimat érvényesítve, megtudjam, mitől gyulladt ki a ház. 

Úgy vélem, minden szülőnek joga van tudni gyermeke halálának körülményeit.

Csalódtam a tűzvizsgáló hivatásban, vizsgálataik eredményességében, csalódtam a rendőrségben, amely szervezet felületes munkája egy külön fejezet, mert a fellebbezésemben két gépelt oldalt tesz ki a szabálytalanságok felsorolása. Olyan hibák ezek, melyekről soha nem gondoltam volna, hogy valaha is előfordulhat.

 

Nem gondoltam volna, hogy a XXI. században, a modern Európa közepén, a tudománynak ezen a fejlettségi szintjén megtörténhet, hogy két ember halála tisztességes nyomozás, és kivizsgálás nélkül maradhat. Nem hittem, hogy a hatóságok engedik, hogy egyetlen tűzvizsgáló vizsgálja át a helyszínt, hogy őrizetlenül hagyja a területet, hogy nem vesz mintákat a leégett ház több pontjáról, nem hív speciálisan képzett szakembert, nem kér kutyát, ha már ő maga egyedül semmire nem jut. Nem hittem volna, hogy az eredménytelen kutatásba belenyugszik ő is és a felettesei is, amikor pedig nyilvánvaló, hogy nem tettek meg mindent, amit pedig megtehettek volna.

Esetünk egyedi, de attól tartok más esetekben is hasonló hanyagságokat lehet tapasztalni. Valami nagyon nincs rendben. Az embernek olyan érzése támad, mintha ebben a hazában felesleges polgár lenne, mintha minden „bóvli” lenne és csak kirakatpolitika volna, no meg hazugság.

A hanyagul, szakszerűtlenül végzett eljárások nyomán, lelkileg megnyomorodott családok maradnak hátra, és akár bűnözők, gyújtogatók maradhatnak büntetlenül, ami már önmagában is komoly társadalmi veszély.

 

Tisztelettel és köszönettel várom válaszát!

 

Bódi Ildikó

 Salgótarján, 2013. augusztus 9.

 

És egy kronológia az eseményekről, amit szintén elküldtem:

Tárgy: Ombudsman eljárás kérése a Nógrád megyei illetve az Országos Katasztrófavédelem munkáját illetően.

 

Esetleírás:

A Salgótarján, Pécskőszilvás (Barackos) hrsz. szám alatt 2012. 04. 08-án éjjel kb. 3:30 óra körül keletkezett tűz idején az épületben 3 személy tartózkodott. Az emeleten Valach Enikő (az én lányom), ... (a lányom párja), és a földszinten .... (a barátjuk).

.... a ház egyik földszinti ablakán át kimenekült a házból, de a lányom az emeleti erényajtóban, és szerelme az erkélyen, felismerhetetlenségig összeégtek.

A túlélő vallomása szerint hajnali 2 óra környékén feküdtek le, az ajtót kulcsra zárták, és a kulcsot az ajtó melletti mikrohullámú sütőre tették. Pontos időt a túlélő nem tudott mondani, de később arra ébredt, hogy balról nagyon meleg van. Ijedtében a takarót a kályhára rúgta és kirohant az előtérbe. A mikróra tett kulcsok között nem találta a megfelelőt, ezért nem tudta kinyitni az ajtót. Addigra óriási füst lett, kinyitotta az előtér egyik ablakát, visszament a kályhára rúgott takaróért kidobta az ablakon, majd kiugrott ő is. 

Vallomása szerint ezek után kívülről az ajtóba törte a kulcsot. Közben hallotta Skuta Tamást, aki azt kérdezte „mi történt?”, majd hogy azt kiabálta: a nagy füsttől nem tudnak lejönni.

A túlélő javasolta nekik az erkélyen való kiugrást.

.... az utcafrontra ment, vallomása szerint kitörte a szoba ablakát és slaggal elkezdte oltani az ablakon át a tüzet, közben ... látta az erkélyen, aki viszont Enikő kiabálása után eltűnt a szeme elől. A túlélő elmondása szerint barátait többé nem látta, csak a sikoltozásukat hallotta még néhány percig.

Az ügyben a Nógrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Balassagyarmati Kirendeltsége tűzvizsgálati eljárást folytatott.

2012. április 24-én, miután láttam a fiam által készített fotókat a leégett házról, és megtudtam, hogy azon a hétvégén engedélyezték az épület takarítását, a Balassagyarmat Katasztrófavédelmi Kirendeltségre elektronikus panaszlevelet írtam, melynek következtében az ügy vizsgálatát 2012. május 02-án kelt 248-2/2012/BGYTMO. számú ügyiratban a Nógrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatósághoz helyezték át.

Más eredménye nem volt, vagyis feleslegesnek bizonyult, hogy levelet írtam, és hiába kerestem fel személyesen is ugyanezen a héten (2012. április 27-én) a balassagyarmati tűzvizsgálót, ennek ellenére a ház kitakarítását szombaton (2012. április 28-án) engedélyezték.

A ház kiürítésekor a tűzvizsgálati eljárásban résztvevők nem voltak jelen, arról fényképfelvételeket sem készítettek, az így esetlegesen láthatóvá váló égésnyomokat a padlón nem rögzítették, az esetleges üvegszilánkokat sem, az elégett maradványokat nem vizsgálták át, a fiatalok használati tárgyait nem keresték, azt a házat kitakarító rokonok találták meg, de egyik hatóságot sem foglalkozott egy esetleges utolsó telefonhívással, vagy Skuta Tamás külső számítógép adathordozójával.

Innentől kezdve számomra semmi tájékoztatást nem küldtek meg, csak annyit tudtam, amennyit a Salgótarjáni Rendőrkapitányság az ügyet lezáró Határozatában leírt.

Áprilistól az ügy lezárásáig a Rendőrkapitányságra több panasszal, bejelentéssel éltem, többször személyesen is kerestem a hatóságot, a Salgótarjáni Rendőrkapitányság minduntalan azzal küldött el, hogy a Tűzszakértő véleményére várnak, és minden kifogásom ellenére 2012. október 16-án lezárták az ügyet.

A határozat ellen 2012. október 29-i dátummal fellebbeztem, amely iratot megküldtem a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság címére is, mert abban ezt a Hatóságot érintő kifogásaim is szerepeltettem.

A 151-4/2012/HIV számú levélben a Nógrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 2012. október 30-i, majd 2012. november 8-i dátummal levélben értesített, hogy panaszommal foglalkoznak, majd, hogy a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósághoz irányítják az ügyet.

2012. december 19-i dátummal érkezett a 217-19/2012/TÜ számú levél, mely szerint a tűzvizsgálat újraindult.

2013. január 3-án a 123/5-2/2013/HAT számú irat szerint a vizsgálatot a Salgótarjáni Katasztrófavédelmi Kirendeltséghez helyezik, és 2013. január 7-én 12.1/18-2/2013/STHAT számú levélben új ügyintézővel a Salgótarjáni hatóság bejelentette, hogy az ügy vizsgálatát megindítja.

2013. február 15-én értesítettek, hogy élve a törvény adta jogukkal, a vizsgálatot 45 nappal meghosszabbítják. Sajnos azonban ez az összesen 90 nap sem volt elegendő idő arra, hogy a rendelkezésükre álló iratok és fotók megtekintésén túl, kimenjenek a kitakarított épületbe és fotót készítsenek a padlózatról, ami hiányát eredetileg is kifogásoltam a fellebbezésemben, hiszen egyéb másjelekből nem tudták megállapítani a tűz keletkezési okát, és a keletkezési helyet se találták.

2013. április 3-i dátummal érkezett meg az új tűzvizsgálati jelentés (12.1/18-16/2013/STHAT).

Ez a jelentés sem tartalmaz azonban semmi konkrétumot, különös tekintettel azokra a kérdésekre nem ad választ, amit az eredeti panaszlevelemben is felvetettem.

Idézet a jelentésből: „A releváns tűzkeletkezési okok közül (…) nem zárható ki a nyílt lángú világítóeszköz, dohányzás, hő termelő berendezés, elektromos rendszer. A tűz következtében a helyszín oly mértékű károsodása, megsemmisülése miatt nem tett egyértelmű bizonyítást lehetővé.”

(Teljesen biztos vagyok abban, hogy a lányom és párja megfontoltak voltak, semmi olyat nem tettek, amitől a tűz keletkezhetett. Az alkoholvizsgálat kiderítette, hogy nem voltak ittasak. Mindketten elővigyázatos felnőttek voltak, és Enikő komoly rész vállalt autista testvére nevelésében, ő nem úgy nőtt föl, mint a kortársai. )

A fenti tűzvizsgálati jelentést tudomásul vettem, fellebbeztem, majd egy hét gondolkodás után a fellebbezést visszavontam.

Tettem ezt egyrészt azért, mert úgy éreztem jogtalanul akarnak velem 5e Ft illetéket fizettetni. Egyrészt, mert igazságtalannak tartottam.  Másrészt, abból a megfontolásból vontam vissza a fellebbezést, mert nyilvánvalóvá vált számomra, hogy az eredetileg általam kritizált tevékenységekre, illetve mulasztásokra ettől a (zárt) bürokratikus szervezettől soha nem fogok választ kapni.

Eredetileg a Salgótarján Városi Rendőrkapitányság felületes munkája miatt fellebbeztem, amelynek több pontja a Katasztrófavédelmi Hatóságot is érintette. Ők, hivatalból új eljárást, új vizsgálatot rendeltek el (amit én pozitívumként értékeltem, és reményt adott arra, hogy a hatóságokban mégis lehet bizalmam), de a további vizsgálódások eredményei (Nógrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság konténeres vizsgálata, majd a városiak legújabb „eredménye”), azt bizonyítják, hogy a fellebbezésemben felvetett kifogásaimat még csak nem is vizsgálták.

A különféle vizsgálódások több hónapos várakozásra kényszerítettek, mely várakozás emberileg igen gyötrelmes időszakot eredményezett.

A Balassagyarmat Katasztrófavédelmi Kirendeltség, majd a Nógrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, és a Salgótarján Katasztrófavédelmi Kirendeltség a hatósági eljárásra összesen egy évig tartott, de eredményt felmutatni nem tudtak.

Fellebbezésem visszavonása után Bakondi Györgynek címezve (2013. május 22.) panaszlevelemben elmondtam kifogásaim, egyrészt abban a reményben, hogy szakszerű válaszokat kapok, másrészt reménykedtem, hogy lányom és szerelme halálának körülményeire is feleleteket kapok.

A panaszra június 21-én keltezett válaszukkal azonban egyetérteni nem tudtam, hiszen az állt benne, hogy mindent a legmegfelelőbben teljesítettek, jogszerűen jártak el, és minden a legmegfelelőbben működik a Hatóságnál.

Július 8-án kelt ismételt levelem, amelyre július 24-i dátumozással az EU-s törvényre hivatkozva elutasították a válaszadást.

 

Az esetleírást összeállította:

Bódi Ildikó

 

Salgótarján, 2013. augusztus 9.

 

Csatolt iratmásolatok száma: 20

 

 

 

augusztus 22.

Mi mást tehettem volna, mint hogy írtam egy tűzvédelmi mérnöknek, aki szakmabeli, aki hosszú évek óta tűzesetek okait vizsgálja?

Megírta mi minden történt velünk 16 hónap alatt. :-(

http://gyujtoforras.hu/egy-gyaszolo-anyuka-kalvariaja-a-hivatalokkal/

 

 augusztus 12.

 

Az alábbi levelet írtam a Belügyminisztérium Szabályozási Főosztálya címére, majd lejjebb olvasható a válaszuk is, amely ma e-mailben érkezett.

Látható, olvasható, hogy nincs semmiféle lehetőség, ha a fellebbezésed visszavonod (legyen ez intő példa mindenkinek), és még jobbító szándékod is semmibe veszik. Védik egymást a hatóságok, és persze a jog is úgy van kialakítva, hogy abból az egyén nem igen kerülhet ki nyertesen.

A gond ezzel az egésszel az, hogy a nagyon szépen megfogalmazott és sok-sok jogszabályra hivatkozó levél nem ad választ egyik feltett kérdésemre se, melyeket 2012. április 24-től folyamatosan kérdezek.

A tűzvizsgálat össze lett csapva, mint a lusta tanuló leckéje, életbevágó fontos dolgok nem lettek megvizsgálva, elmaradtak, mint a kutya vacsorája.

Hogy ezért mennyire felelős, az az új szabályrendszer, ami éppen 2012. április 1-el lépett hatályba, azt csak egy jogban, és tűzvizsgálatban is jártas ember tudná megmondani.

 

 

Sent: Thursday, August 01, 2013 2:47 PM
To: Lakossagi Kapcsolatok
Subject: Kérem segítsenek egy jogi kérdésben!

 

Tisztelt Ügyfélszolgálat!

Egy jogi kérdésben kérném a segítségüket. 2013. április 24-én visszavontam fellebbezésem, amit  április 12-én a Katasztrófavédelem Tűzvizsgálati jelentése miatt tettem, mert a kirótt anyagi terhet jogtalannak tartottam, hiszen mint érintett (a lányom halt meg abban a tűzben, melyet a Tűzvizsgáló képtelen volt felderíteni) úgy éreztem megilletne az igazság ingyenes felderítése.

Azóta  kétszer is panasszal éltem az Országos parancsnoknál, és szerettem volna kérdéseimre választ kapni, de sajnos második levelem elutasították, azzal, hogy mellőzhető vagyok valamely jogszabály szerint.

Tisztelettel érdeklődöm, hogy van e valamilyen jogorvoslat arra, hogy a fellebbezésem mégis fenntarthassam, mert ha igen, akkor még az anyagi kiadásokat is vállalnám, hogy komolyan foglalkozzanak a tűzvizsgálatok szakszerűvé tételével.

Milyen más egyéb lehetőségem van arra, hogy elérjem a tisztességes vizsgálatok megszületését? Fel lehet jelenteni a Katasztrófavédelmet?

Köszönettel várom válaszuk!

Bódi Ildikó

Salgótarjánból

 ÉS A VÁLASZ:

Tisztelt Asszonyom!

 

Dr. Harsányi Zsolt főosztályvezető megbízásából az alábbi megkeresésére a következő választ adom.

A szóban forgó ügyben megkerestük az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságot, és tájékoztatást kértünk az esettel kapcsolatosan. Ennek alapján megállapítottuk, hogy Ön a tűzvizsgálati eljárás során fellebbezést nyújtott be a tűzvizsgálati jelentéssel szemben, azonban nem sokkal később azt visszavonta. A jelentés jogerőssé válásával a fellebbezés benyújtásának, valamint a bírósági felülvizsgálat lehetősége megszűnt, lehetőség tehát a fellebbezése fenntartására nincs.

Az OKF tájékoztatása szerint az Ön második panasza a korábbihoz képest új tényeket, felvetést nem tartalmazott, ezért került sor annak elutasítására.

Az ügyben a hatósági eljárást kétszer is lefolytatták (a megismétlésre az ügyféli kör helytelen azonosítása miatt, és nem a vizsgálat eredménye miatt került sor), az annak során elkészült tűzvizsgálati jelentés szerint a tűz keletkezési oka nem volt megállapítható. A hatóság szakemberei mindent megtesznek annak érdekében, hogy minél megalapozottabb döntés születhessen. Az egyszeri és az idő múlásával megismételhetetlen tűzvizsgálati eljárást újra lefolytatni és a nem bizonyítható tűz keletkezési okát bizonyítani nem lehet.

Az Önt ért tragédia miatt részvétemet kifejezve kérem válaszom elfogadását.

Tisztelettel:

Farkas Gergely


dr. Farkas Gergely

tanácsos

Belügyminisztérium

Szabályozási Főosztály

Tel.: 13-867 vagy 999-4335

E-mail: gergely.farkas@bm.gov.hu

 

AUGUSZTUS 01.

Megérkezett a válasz A második panaszlevelemre.

Gyalázat.

Lényege a következő:

a 2004. évi XXIX törvény 142. par.(6) bekezdése szerint A korábbival azonos tartalmú, ugyanazon panaszos, illetőleg bejelentő által tett ismételt, (...) bejelentés vizsgálata mellőzhető.

Vagyis nem hajlandók foglalkozni illetve "mellőzik" a témával való foglalkozást.

Kérik válaszuk szives tudomásul vételét.

KI AZ, AKI HAJLANDÓ PANASSZAL ÉLNI HELYETTEM?

UGYANIS, CSAK AKKOR NEM KELL FOGLALKOZNIUK A JELZETT HIBÁIKKAL, HA ÉN ÉLEK PANASSZAL. HA MÁS VALAKI TESZI MEG, AKKOR NEM KÜLDHETIK EL.

HOL VAGYTOK BARÁTOK?

TOMI ÉS ENIKŐ BARÁTAI?

 

MÁSODIK PANASZTEVŐ LEVELEM:

Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság

Bakondi György tű. altábornagy főigazgató részére

1149 Budapest, Mogyoródi út 43.

Postacím: 1903 Budapest, Pf.: 314.

 

Tárgy:     Panasz a Salgótarján, Pécskőszilvás (Barackos) hrsz.:19090 szám alatt 2012. 04. 08-án történt tűzeset tűzvizsgálata, valamint a 105-4/2013/P számú, a panaszlevélre adott elégtelen válasz ügyében.

 

Tisztelt Bakondi György tű. altábornagy főigazgató úr!

 

Előző panaszlevelemre adott válaszukban őszinte részvétüket megköszönöm, de a levél további tartalmával egyetérteni, azt szó nélkül tudomásul venni sajnos nem tudom.

 

Mivel én, nem vagyok hivatalos szerv, csak egy lányát gyászoló édesanya, kérem, hogy levelem olvassa el, és Tisztelettel kérem, válaszolja meg! Különös tisztelettel kérem, hogy válaszlevelében ne halmozzon el különféle jogszabályok- és rendeletszámokkal, mert jogszabályok mögé emberileg és erkölcsileg sem szabad elrejteni azokat a szakmaiatlanságokat, melyeket a tűzesetet kivizsgálók elkövettek. Előző levelükben adott válaszukat sajnos nem tudom elfogadni.

 

Megismétlem a hiányosságokra tett megállapításaimat, ezúttal kérdések formájában:

 

-                 Miért nem hordták ki a ház földszintjéről a tűz során keletkezett törmeléket? Hogyan lehetett megengedni, hogy a törmeléken keresztül taposva járták be a helyszínt? Miért nem gondolt senki arra, hogy a leégett ház padlózatát is meg kellene vizsgálni? Ezt az első tűzvizsgáló (Balassagyarmat) sem tette meg, holott a takarítás előtti napon reklamációm nyomán még kiment a házhoz. Tudta, hogy másnap takarítanak a tulajdonosok. Miért nem ment ki akkor ismét, és fotózta le a padlózatot? Ezt egyébként a Salgótarjániak sem tették meg, pedig akkor már csak fotózni kellett volna a ház padlózatát, törmeléket hordani nem.

-                 Hogyan volt megengedhető, hogy amíg tartott a tűzvizsgáló szemléje, addig az elhunytak barátai, akik előző este együtt voltak velük, a házban akadály nélkül bejuthattak (másról nincs tudomásom, de fentiek ismeretében akár még idegenek is megtehették), és ott a tűzvizsgálóval beszélgettek?

-                 Miként engedhető meg, hogy ne vizsgálódjanak tüzetesebben, amikor nem találták, akkor és később se a tűz keletkezési helyét, és a mai napig nem tudták kideríteni, hogy hol és miért keletkezett a tűz?

-                 Hogyan történhetett meg, hogy a tűzvizsgáló ugyan kijelentette, hogy a tűzről akkor és ott még semmit nem tud mondani, mégis közigazgatási eljárásként kezdték vizsgálni a két halálesettel járó tragédiát? Vagyis: miként fordulhatott elő, hogy a tragédiát követő 4. órában, a boncolás eredményének, a tűzvizsgáló véleményének, a nyomok elemzésének ismerete nélkül már akkor és ott eldöntötte a rendőrség, hogy baleset történt?

-                 Miért fordulhat elő, hogy a Tűzvizsgálati Jelentés csak a tűz lehetséges keletkezési okait tartalmazza, de konkrétumokat nem? Ha bizonyítékokat nem találtak egyik tűzkeletkezési lehetőségre sem, hogyan tartalmazhatja azt a Tűzvizsgálati Jelentés - a tűz okának konkrét megnevezése nélkül -, hogy kizárja a szándékosságot? (Idézet a Salgótarjáni R.kap. ügyet Határozatából:”… A tűzvizsgáló tűz keletkezési okaként az idegenkezűséget, szándékosságot kizárta. A tűz keletkezési okaként több lehetőség is felmerült, de ezeknek a tűzvizsgálati eljárás során bizonyító erejű alapot nem lehetett találni, a tűz keletkezési oka nem megállapítható…” Kérdésem: Önöknél bevett szokás, hogy a felületes vizsgálat után, amikor nem találnak tűzfészket, tűzégési jeleket, és okozót, akkor is kizárják a szándékosságot, és nem az ISMERETLEN jelölést alkalmazzák?

-                 Mivel a tűz, a tűzoltók szerint is szokatlanul nagy volt, és nagy kárt okozott, ez miért nem volt egyik szakembernek sem gyanús? Miért nem kértek alaposabb vizsgálatot, hogy a tűz meggyulladását, és gyors terjedését befolyásolta-e égésgyorsító jelenléte? Tudomásom szerint nem minden égésgyorsítónak van jellegzetes szaga. Ezt minden bizonnyal Önök is tudják, akkor miért nem vittek ki erre kiképzett kutyát?

-                 Miért nem vizsgálták az ablakok kitört üvegeit senki, holott az üvegszilánkok helyzete (épületen kívül, vagy belül vannak-e), vagy azok kormozottsága (alulról, felülről, vagy mindkét oldalról kormozottak-e) bizonyította volna, hogy azokat a tűz előtt kívülről betörte-e valaki?

-                 Felületes vizsgálatra következtetek abból is, hogy a helyszínen volt egy felvevő kamera, egy fényképezőgép, egy külső winchester, és négy telefon. Mindezen tárgyak maradványait 2012. április 28-án a tulajdonosnak segítő takarítók találták meg. Miért nem keresték a tűzvizsgálat során az áldozatok e használati tárgyait?

-                 2012. augusztus 15-én (több mint 4 hónap várakozás után) konténeres bizonyítási kísérletet végeztek, amely arra irányult, hogy a kályha képes volt-e meggyújtani a környezetét. A zárt konténerben egyetlen kísérletet végeztek, amely során kimondták, hogy a kályha nem okozhatta a tüzet. Miért nem végeztek el több kísérletet is, hiszen a tragédia hajnalán élő, mozgó személyek tartózkodtak a házban? Egy kísérletet Önök elfogadnak bizonyító erejűnek?

-                 Ugyanehhez kapcsolódik az a megállapításom is, hogy ha elfogadom a túlélő vallomását, aki szerint a kályhát 2 óra tájékán rakták meg, akkor - és a kísérletben is bizonyították, hogy fél négyre az a tűz már csak kissé parázslott -, nem gyulladhatott ki szándékosság nélkül semmi, ami a környezetében volt. Ha kigyulladhatott volna, annak jóval előbb meg kellett volna történnie, amikor még javában égett a kályhában a fa.

-                 A szakmai tevékenységet kifogásoló észrevételeimre adott összefoglaló válaszaikat fentiek nyomán elégtelennek tartom.

 

Kérem, ismerjék el, hogy a tűzvizsgálatok mai eljárásai hiányosak, és adják a Heves Megyei Rendőrkapitányság tudtára, hogy vizsgálatuk elégtelen volt!

 

Tisztelettel várom a feltett kérdésekre válaszait!

 

Üdvözlettel:

                                                           Bódi Ildikó

Salgótarján, 2013. július 8.

 

 

Salgótarján, 2013. június 27.

Drága Kicsi Lányom!

Az alábbi levélre megérkezett a válasz.

Elkeserítő.

A megállapítások előtt kifejezi a levélíró mély együttérzését, majd következnek a száraz tények és a tengernyi jogszabály felsorolása. Arra gondolok, hogy akkor most nekem bele kell ásnom magam a jogszabályok útvesztőjébe, vagy esetleg el kell végeznem a tűzvédelmi főiskolát?

Kincsem! Bárhol is vagy, bármennyi is a dolgod, nagyon kérlek, segíts nekem abban, hogy megtaláljam, vagy rám találjanak azok, akik az igazságot kiderítik, akik értenek is hozzá, és a valóban hivatásukhoz méltón végzik munkájukat!

Kedden a konyhában, a főzés kellős közepén, olyan hirtelen, olyan váratlanul törtek rám a rémképek, láttalak magam előtt… amint próbálsz az erkélyre kifutni, valaki bezárja előtted az ajtót, Tomi dulakodik, majd kijutsz, és egy lángcsóva eltalál. Hallottam, ahogy sikoltasz, és arra gondolsz: vége… nem látsz minket többé, nem ölelhetünk soha már… olyan hirtelen történt minden, hogy kis híján összecsuklottam. Nem bírtam lábon maradni, kétrét görnyedve, rogyadozó térddel vonszoltam be magam a szobádba. Az ágy mellett térdelve, tört föl belőlem az üvöltés.

Semmit nem tudtam tenni ellene. Mintha valami láthatatlan kéz szorongatta volna torkom, és lelkem legmélyéről felpumpálná a felgyülemlett sikolyokat.

Isten kérdeztem: Miért? Miért ez a kegyetlen halál, az elevenen égés? Miért nem használta végtelen hatalmát? Ami neked fájt egyszer, az nekem örökké fájni fog. Nincs rá gyógyszer, nincs gyógyír, se vigasz.

Teli torokból hívtalak, visszhangzott a panelház. Tudtam, nem lenne szabad felvernem a lakótelep csöndjét, de ami belülről akkor feltört olyan volt, mint a vulkán; nem volt felette hatalmam.

Ó bár olyan lenne az elme, hogy pontosan látja a múlt képeit és híven adja elém mindazt, ami történt! Bár tudnám, kik jártak ott!

Drága Kicsikém! Felkértem én egy tűzszakértőt, hogy nézze meg a képeket és ő a képekből nagyon sok dolgot el tudott nekem mondani. Többek között azt is, hogy az egyik gerendán két többletégést is lát. Ezt a kirendelt szakértő miért nem vette észre?

Ez a válaszlevél kiverte nálam és Tamásnál is a biztosítékot. Hogyan lehetséges, hogy hivatásuk mély tudatában ezek az emberek nem tartják fontosnak, hogy ha a törmelék tetején nem talál bizonyítékot, tűzfészket, akkor nem akar a törmelék alá nézni? És ezt még akkor se tették meg, amikor a ház kitakarítása előtt megkerestem őket. Pedig kimehetett volna a takarításkor, hogy lefotózza a padlót is. Nem tette.

A Salgótarjáni R. Kapitányság iratában, amely lezárja az ügyet a következőket lehet olvasni:

„…A tűzvizsgáló tűz keletkezési okaként az idegenkezűséget, szándékosságot kizárta.

A tűz keletkezési okaként több lehetőség is felmerült, de ezeknek a tűzvizsgálati eljárás során bizonyító erejű alapot nem lehetett találni, a tűz keletkezési oka nem megállapítható…”

Nekem ez ellent mond mindenféle logikának, mi több, még a józan paraszti eszem is egészen megzavarodik tőle.

Ha kitör a tűz és nem tudjuk pontosan mi okozta, ha nem találunk tűzfészket, akkor milyen elmélet, filozófia mentén jelenthetjük ki, hogy nem volt idegenkezűség, vagy minimum gondatlanság?

Aztán ezek a jóemberek konténerben végeztek egy kísérletet. Berendezték, begyújtottak a kályhába 8:50-kor,  10:22-kor lezárták légmentesen, majd és 12:19-kor kinyitották.  Se tűz, se füst, se pörkölődés, a kályhában a fa nagyobb része elégett, még kevés izzás, parázslás látható. És a bizonyítási kísérletet befejezettnek, eredménytelennek mondták ki. Eszükbe se jutott, hogy végezzenek egy új kísérletet, mondjuk úgy, hogy a földszinti alvó esetleg megrúghatta a papírtartót álmában. Vagy egy másikat, hogy mondjuk a takaró ért a kályhához. Egy kísérletet bizonyító erejűnek találtak, méghozzá úgy, hogy mozgó tárgy nem volt a konténerben. Pedig az eredeti helyszínen volt. És szerintem egy kísérlet nem kísérlet, minimum három adhat bizonyító erejű eredményt.

Igaz én nem hiszem, hogy az a kályha, amelybe hajnali 2-kor tettek utoljára fát, éppen fél 4-kor okozzon tüzet, akár a papírtartótól, akár egy hozzá érő takarótól, hiszen mint a bizonyítási kísérlet is leírja, 2 óra alatt „a fa nagyobb része elégett, még kevés izzás, parázslás látható”.

Én elhiszem, mert hívő ember vagyok, hogy a kályha környéke égett, de hogy az nem a kályhától volt, az bizonyos. Mindenesetre roppant mód érdekes, hogy ha a szakértők szerint a kályha környéke égett, akkor a túlélő miként tudta megkerülni úgy, hogy égést nem szenvedett, és még arra is volt módja, lehetősége és lélekjelenléte – pedig vallomása szerint akkor már a szobából terjedt kifelé a tűz-, hogy az előszobai ablak kinyitása után visszamenjen a szobába a kályhára rúgott takaróért és azt kidobja az előszobai ablakon.

Mindent elhittek a túlélőnek csak éppen abban kételkednek, hogy szerinte tőle balra égett a szoba.

Nem tudom Kicsikém, hogyan tovább.

Nyugtalan nappalok és éjszakák követik egymást. Mindig ugyanazok a kérdések törnek föl bennem. Sokszor nem is tudatosak már, csak azon kapom magam, hogy akármit is csinálok, az agyam ezeken tépelődik, mint egy háttérben örökösen működő áramfejlesztő.

Megingott minden hitem a tűzszakértőkben, a rendőrökben és a boncorvosokban is.

Minden iratban, amit elkértem és olvastam találtam hibát.

Akikről azt hittem, hogy az igazság kiderítésének a hősei, felületesek és érdektelenek.

Hogyan éljek tovább ebben a bizonytalanságban?

Ez csak egy helyi sajátosság? Mármint ez a nagyfokú szakmaiatlanság, hanyagság és főként a nemtörődömség? Hány embernek kell még meghalni, hogy azokat, akik ilyen felelőtlenül viselkedtek megbüntessék?

Meddig kell még úgy élnem, hogy nem tudom igazából mi történt? Nem hagy nyugodni az a kérdés sem, hogy miért nem tudtatok 8-12 perc alatt (ennyi kell egy ház teljes tűzbeborulásához) az erkélyen kiugrani, holott a túlélő azt vallotta, hogy beszélt Tomival, és hallott téged kiabálni? És azok az emberek, akik több emelet magasból is kiugranak a tűztől való rettegésükben?

Mondhat nekem bárki, bármit, hogy beteg vagyok, mert… elmúlt egy év, bele kellett volna már nyugodnom… úgy se jöttök vissza… meg ilyenek, de ők nem ismerik az iratokat, nem is születhetnek kérdéseik. Nem tehetek róla, már nincs befolyásom az elmémre, amelyik folyamatosan ezen rágódik.

Kellene… nagyon kellene, hogy segíts!

Drága Kincsem! Én nem hiszem, hogy te és Tomi nem voltatok olyan ügyesek, hogy ne tudtatok volna egy szintről leugrani, hacsak ebben valami, vagy valaki nem akadályozott benneteket!

És még mindezek után ott van a boncjegyzőkönyv, ami egy katasztrófa.

Megállapítottnak tekintette a rendőrség, hogy szénmonoxid mérgezést kaptatok, de oda szólt a boncorvosnak, hogy „költségkímélés” miatt ne végezzen vérvizsgálatot, mert a boncolás bizonyítja. Nem találták Tomi 4 évvel azelőtti balesetének sérüléseit, és a nyakláncáról azonosították, amely ezüst és elméletileg el kellett volna olvadnia. Nem kértek fogorvosi adatokat, se véleményt. Én megtettem. A fogorvosod szerint a bal II-es fogad nem volt kezelve. A kezelés a bal I és a jobb I-es fogon történt, de a jobb I-es fogon a boncnok nem talált kozmetikai pótlást.

Mondd meg nekem Kincsem, hogy mi történik ebben a világban?

Tudom, Tomid azt mondaná: Ez egy nagyon gonosz világ!

Itt hagytatok minket magunkra, ebben a nagyon gonosz világban!

Ki kellett volna ugornotok és elkapni azokat, aki összeesküdtek ellenetek!

Reménykedni tudok csak, hogy odaátról segítő kezet nyújtotok, már ha odaát vagytok, mert a boncolást tekintve már abban se vagyok bizonyos, hogy a te hamvaid vannak a sírban.

Nehéz türelmet tanúsítani. Nehéz nélküled hónapokat várni az igazságra.

Édes Kincsem! Szerelmetes Kicsi lányom! Nagyon hiányzol!

 

Lelkem minden pillanatban téged is ölel!

A te szerető édesanyád.

 

 

A fájdalom soha nem múlik el. Lábnélül maradt emberek azt mesélik, hogy levágott végtagjuk sok-sok év eltelte után is fáj. Ha a világ leggyönyörűbb, legjobb, legkedvesebb lányát veszíti el az ember, az fáj az anyai lélek kilehelésének pillanatáig. Addig biztosan. Hogy utána fáj-e még, azt nem tudom...

 

És a levél, amit küldtem:

 

Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság

B. Gy. tű. altábornagy főigazgató részére

1149 Budapest, Mogyoródi út 43.

Postacím: 1903 Budapest, Pf.: 314.

 

Tárgy:     Panasz a Salgótarján, Pécskőszilvás (Barackos) hrsz.:19090 szám alatt 2012. 04. 08-án történt tűzeset tűzvizsgálata ügyében.

 

Tisztelt Bakondi György!

 

A Salgótarján, Pécskőszilvás (Barackos) hrsz.:19090 szám alatt 2012. 04. 08-án éjjel 3 óra körül keletkezett tűz idején az épületben 3 személy tartózkodott. Az emeleten Valach Enikő (az én lányom), Skuta Tamás (a lányom szerelme), a földszinten Fodor Péter (a barátjuk). XY.  a ház egyik földszinti ablakán át kimenekült a házból, de a lányom az emeleti erkényajtóban, és szerelme az erkélyen, felismerhetetlenségig összeégtek.

A túlélő vallomása szerint hajnali 2 óra környékén feküdtek le, az ajtót kulcsra zárták, és a kulcsot az ajtó melletti mikrohullámú sütőre tették. Pontos időt a túlélő nem tudott mondani, de később arra ébredt, hogy nagyon meleg van. Az ajtót nem tudta kinyitni, ezért az előtérben, az ajtó melletti ablakon kiugrott, majd állítása szerint kívülről az ajtóba törte a kulcsot. Hallotta Skuta Tamást, amikor kiabálta, hogy a nagy füsttől nem tudnak lejönni. A túlélő javasolta az erkélyen való kiugrást. Fodor Péter az utcafrontra ment, kitörte a szoba ablakát és slaggal elkezdte oltani az ablakon át a tüzet, közben Skuta Tamást látta az erkélyen, aki viszont Enikő kiabálására visszament a szobába. A túlélő elmondása szerint barátait többé nem látta, csak a sikoltozásukat hallotta még néhány percig.

Az ügyben a Nógrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Balassagyarmati Kirendeltsége tűzvizsgálati eljárást folytatott.

2012. április 24-én a Balassagyarmat Katasztrófavédelmi Kirendeltségre panaszlevelet írtam, melynek következtében az ügy vizsgálatát 2012. május 02-án kelt 248-2/2012/BGYTMO. számú ügyiratban a Nógrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatósághoz helyezték át.

A Rendőrkapitányság értesítése szerint (külön értesítést én nem kaptam a Katasztrófavédelemtől) a tűzvizsgálati jelentést 2012. szeptember 26-án küldték meg a Városi Rendőrkapitányságra. Áprilistól az ügy lezárásáig a Rendőrkapitányságra több panasszal, bejelentéssel éltem, többször személyesen is kerestem a hatóságot, de minden kifogásom ellenére 2012. október 16-án lezárták az ügyet.

A határozat ellen 2012. október 29-i dátummal fellebbeztem, amely iratot megküldtem a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság címére is.

A 151-4/2012/HIV számú levélben a Nógrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 2012. október 30-i, majd 2012. november 8-i dátummal levélben értesített, hogy panaszommal foglalkoznak, majd, hogy a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósághoz irányítják az ügyet.

2012. december 19-i dátummal érkezett a 217-19/2012/TÜ számú levél, mely szerint a tűzvizsgálat újraindult.

2013. január 3-án a 123/5-2/2013/HAT számú irat szerint a vizsgálatot a Salgótarjáni Katasztrófavédelmi Kirendeltséghez helyezik, és 2013. január 7-én 12.1/18-2/2013/STHAT számú levélben új ügyintézővel a Salgótarjáni hatóság bejelentette, hogy az ügy vizsgálatát megindítja.

2013. február 15-én értesítettek, hogy a vizsgálatot 45 nappal meghosszabbítják.

2013. április 3-i dátummal érkezett meg az új tűzvizsgálati jelentés (12.1/18-16/2013/STHAT).

Ez a jelentés sem tartalmaz azonban semmi konkrétumot, különös tekintettel azokra a kérdésekre nem ad választ, amit az eredeti panaszlevelemben is felvetettem. Idézet a jelentésből: „A releváns tűzkeletkezési okok közül (…) nem zárható ki a nyílt lángú világítóeszköz, dohányzás, hőtermelő berendezés, elektromos rendszer. A tűz következtében a helyszín oly mértékű károsodása, megsemmisülése miatt nem tett egyértelmű bizonyítást lehetővé.”

A fenti tűzvizsgálati jelentést tudomásul vettem, fellebbeztem, majd a fellebbezést visszavontam.

Tettem ezt abból a megfontolásból, hogy az eredetileg általam kritizált tevékenységekre, illetve mulasztásokra valamiféle „mundérbecsület védés” miatt ettől a (zárt) bürokratikus szervezettől soha nem fogok választ kapni.

A további fellebbezéseket feleslegesnek tartom, mert a hivatalt védik a jogszabályok, melyeket egyébként erősen kifogásolhatónak tartok, mert csak arra jók, hogy az ügyfél amúgy is megtépázott lelkiállapotát és türelmét igénybe vegyék, és szándékától, hogy az igazságot megtalálja, eltántorítsák.

Véleményemet azonban, mint a hiányosságokat, a jogi időhúzásokat keményen megtapasztalt ember, és mint ennek az országnak az állampolgára az alábbiakban fejtem ki, egyben kérem magyarázatát, hogy az alábbi eljárási hiányosságok egy két halálos áldozatot követelő tűzeset vizsgálata során miként következhetnek be?

A Salgótarján Városi Rendőrkapitányság felületes munkája miatt fellebbeztem, amelynek több pontja a Katasztrófavédelmi Hatóságot is érintette. Önök, hivatalból új eljárást, új vizsgálatot rendeltek el (amit én pozitívumként értékeltem, és reményt adott arra, hogy a hatóságokban mégis lehet bizalmam), de a további vizsgálódások eredményei (Nógrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság konténeres vizsgálata, majd a városiak legújabb „eredménye”), azt bizonyítják, hogy a fellebbezésemben felvetett kifogásaimat még csak nem is vizsgálták.

A különféle vizsgálódások több hónapos várakozásra kényszerítettek, mely várakozás emberileg igen gyötrelmes időszakot eredményezett.

A Balassagyarmat Katasztrófavédelmi Kirendeltség, majd a Nógrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, és a Salgótarján Katasztrófavédelmi Kirendeltség a hatósági eljárásra 2 x 45 napot vett igénybe, teljes egészében kihasználva a jogszabály által a tűzvizsgálati eljárásra megengedett időtartamot, a Rendőrkapitányság viszont minduntalan azt hajtogatta: „Várjuk a tűzvizsgálat eredményét, addig ne piszkáljon minket.”

Mindeközben teljesen feleslegesnek bizonyult, hogy 2012. április 24-én a Balassagyarmat Katasztrófavédelmi Kirendeltséghez levelet írtam, és hiába beszéltem ugyanezen a héten (2012. április 27-én) személyesen a tűzvizsgálóval, ennek ellenére a ház kitakarítását szombaton (2012. április 28-án) mégis engedélyezték.

A ház kiürítésekor a tűzvizsgálati eljárásban résztvevők nem voltak jelen, arról fényképfelvételeket sem készítettek, az így láthatóvá váló égésnyomokat (pl. a padlón) sem rögzítették, az elégett maradványokat sem vizsgálták át.

Ha a fellebbezésem a fentiek miatt vissza is vontam, azért még úgy vélem, mivel elvesztettem egyetlen lányom, jogom volna tudni, hogy a Hatóságok miért kezelték a tragédiát ennyire hanyagul és félvállról.

-                Nem hordták ki a ház földszintjéről a tűz során keletkezett törmeléket. A törmeléken keresztül taposva járták be a helyszínt (fotók bizonyítják és a tűzvizsgáló is elismerte).

          Nem határolták, nem kerítették körbe a ház környékét, hogy oda illetéktelenek ne jussanak be. Még tartott a tűzvizsgáló szemléje, amikor az elhunytak barátai, akik előző este együtt voltak velük, a házban akadály nélkül bejuthattak (másról nincs tudomásom, de fentiek ismeretében akár még idegenek is megtehették), és ott a tűzvizsgálóval beszélgettek.

          Akkor sem, és később se találták meg a tűz keletkezési helyét, és a mai napig nem tudták kideríteni, hogy hol és miért keletkezett a tűz.

          Ide tartozik az a hallomásból ismert esemény, hogy amikor a rendőrök elvonultak, az egyik ismerős szóvá tette, hogy miért nem pecsételik le legalább a kaput, hogy oda senki ne menjen be, erre a rendőr az illető kezébe adta a pecsétet, azzal, hogy ha mindenki elment, rakják azt fel a kapura, de egyébként nem szokás ezt megtenni, amikor baleset történik. Ebből arra következtetek, hogy a tragédiát követő 4. órában, a boncolás eredményének, a tűzvizsgáló véleményének, a nyomok elemzésének ismerete nélkül már akkor és ott eldöntötte a rendőrség, hogy baleset történt.

-                A rendőrség számlájára írható az a felelőtlen magatartás is, hogy a helyszíni szemle során a tűzvizsgáló ugyan kijelentette, hogy a tűzről akkor és ott még semmit nem tud mondani, mégis közigazgatási eljárásként kezdték vizsgálni a két halálesettel járó tragédiát. Később a Megyei Főkapitány személyes beszélgetésünk során kijelentette, hogy annak, aki a Helyszíni szemle jegyzőkönyvébe a bűnügyi eljárás jogszabályaira hivatkozást rögzítette, annak fegyelmit fog adni.

-                A Tűzvizsgálati Jelentés csak a tűz lehetséges keletkezési okait tartalmazza, de konkrétumokat nem. Bizonyítékokat nem találtak egyik tűzkeletkezési okra sem.

          A Tűzvizsgálati Jelentésben felsorolt keletkezési okokat egyébként bármelyik laikus, tűzvizsgálathoz nem értő személy is fel tudná sorolni, ennek ellenére - a tűz okának konkrét megnevezése nélkül - kizárta a szándékosságot.

          Számomra elfogadhatatlan és logikátlan, hogy miközben a Tűzvizsgálati Jelentés a házban fellelhető szinte minden lehetséges tűzkeletkezési okot felsorolja lehetőségként, milyen módon zárhatja ki egyértelműen a szándékosságot. Például nem tudták megvizsgálni a hátsó kisablakon lévő esetleges erőszakos behatolási nyomot, mivel az a tűzben elégett.

          Ide tartozik, hogy a leégett épülettől 1-2 méterre álló szomszéd telket a rendőrség még csak meg se vizsgálta, hogy esetleg ott nincsenek-e gyanús nyomok, melyek a hátsó kisablakhoz vezetnek.

-                A helyszínt őrizetlenül hagyták – 2012. április 08. 14 órakor három tanú bizonyítja, hogy amikor az elhalálozott Skuta Tamás autójáért kimentek, a telken egyetlen őrt sem találtak, a tűzvizsgáló sem volt a helyszínen. A helyszín lezáratlanul, őrizetlenül állt, mert a kiérkező fiam (Valach Attila), édesanyám (Bódi Lajosné) és a másik elhunyt sógorjelöltje ( ...) a leégett háznál senkit nem talált.

          Telefonon beszéltem az esettel foglalkozó tűzvizsgálóval, és mikor arról kérdeztem, hogyan lehet néhány óra alatt átvizsgálni egy ilyen helyszínt, elismerte, hogy valóban felfüggesztette a vizsgálatot, mert bement a kórházba, ugyanis kihallgathatóvá vált a tüzet túlélő férfi, de visszament és 16 óráig még vizsgálta a törmelékeket, egy addig őrizetlenül hagyott épületben.

-                Nem vizsgálták a helyszínen, hogy égésgyorsító folyadék volt-e ott jelen. Ugyan két mintavételt említ a tűzvizsgálati szemle, de ezekről később már senki nem tesz említést, nincs arra utalás, hogy azokat alávetették-e vegyész szakértői vizsgálatnak, illetve ha nem küldték el szakértőnek, azt miért nem tették meg.

          A tűz hatalmas kárt okozott, így véleményem szerint szükség lett volna annak alapos vizsgálatára, hogy a tűz meggyulladását, és gyors terjedését befolyásolta-e égésgyorsító folyadék jelenléte.

-                A vizsgálat megkezdésekor a Rendőrség kizárta a szándékosságot, azzal az indokkal, hogy: „… hétvégi ház bejárati ajtaja belülről kulcsra zárt állapotban volt a tűz keletkezésekor, oda idegen személy nem juthatott be.”

          Mivel a ház a földszinten több ablakkal is rendelkezett, oda idegen személy, vagy tüzet okozó tárgy nemcsak az ajtón át juthatott be. Az ablakok kitört üvegeit senki nem vizsgálta, pedig az üvegszilánkok helyzete (épületen kívül, vagy belül vannak-e), vagy azok kormozottsága (alulról, felülről, vagy mindkét oldalról kormozottak-e) bizonyította volna, hogy azokat a tűz előtt kívülről betörte-e valaki.

A fiatalok a kulcsot kivették a zárból, hogy a kora reggeli órákban visszaérkező tulajdonos be tudjon menni. A kulcsot, a tűz elől menekülő, földszinten tartózkodó férfi (vallomása alapján) kívülről beletörte a zárba, miután az előtér ablakán kiugrott. A rendőrségnek az volt a feltételezése, hogy felelőtlen és részeg fiatalok gyújtották fel a házat. Az alkoholvizsgálat bizonyítja, hogy nem voltak ittasak. (Nincs tudomásom arról, hogy a túlélőt alávetették-e ennek a vizsgálatnak.) Véleményem szerint ez a feltételezés befolyásolta a tűzvizsgálatot végző személyt, és így ő is előítélettel, befolyásolt módon kezdett a vizsgálathoz.

-                A helyszínen volt egy felvevő kamera, egy fényképezőgép, egy külső winchester, és négy telefon. Mindezen tárgyak maradványait 2012. április 28-án a tulajdonosnak segítő takarítók találták meg, ami azt jelenti, hogy sem a rendőrség, sem a tűzvizsgáló nem kereste, nem találta meg, nem végezte el a vizsgálatukat, pedig a felvevő kamera, fényképezőgép, illetve a mobiltelefonok akkumulátorai is képesek tüzet okozni. Mindezen tények hanyagságra, felelőtlenségre, szakmaiatlanságra engednek következtetni.


Nagy László Zoltán: A Tűzvizsgálat taktikája (2010) című könyvében az alábbiak olvashatók (20. oldal):

„A szemle statikus szakaszában a nem látható (látens), de más érzékszervekkel, vagy eszközökkel észlelhető nyomok, elváltozások még nem jelentkeznek. Ha azonban alaposan feltételezhető ezek jelenléte és a körülmények felkutatásához, felismeréséhez különleges szakértelem szükséges, a tűzvizsgáló joga és kötelessége szaktanácsadók (szakértők) igénybevétele. Ez a létesítményt képviselő, kellő szaktudással rendelkező személy is lehet. Ha a vizsgálat során független szakértő kirendelése nélkülözhetetlen, akkor lehetőség van arra is, hogy a szemlét - a helyszín biztosítása mellett - addig felfüggesszük, amíg szakértő a helyszínre érkezik.”

Kérdésem ezzel kapcsolatban, hogy a tűzvizsgáló miért nem élt ezzel a jogával, mikor sem a tűz keletkezésének helyét, sem a tűz keletkezésének okát nem volt képes önmaga, külső szakértői segítség nélkül meghatározni.

A tűzoltóság tűzoltási és műszaki mentési tevékenységének általános szabályairól szóló 39/2011. (XI. 15.) számú BM rendelet 49. §

(1)     A működés teljes időtartama alatt, ha az életmentést, tűzoltást nem hátráltatja, de legkésőbb az utómunkálatok idején a tűzoltás-vezető a tűzesetek vizsgálatára vonatkozó szabályokról szóló rendeletben foglaltak szerint intézkedik a tűzvizsgálatot elősegítő adatok megszerzéséről, lehetőség szerint a helyszín eredeti állapotának biztosításáról, megőrzéséről és a tűzvizsgálatot biztosító cselekmények elvégzéséről.

(2)     Törekedni kell a tűz keletkezési helyét, idejét, okát alátámasztó bizonyítékok megőrzésére.

(3)     Bűncselekmény gyanúja esetén a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló törvényben meghatározottak szerint kell eljárni.

Kérem a Főigazgatóságot, hogy a jövőben a hasonló szakszerűtlen, felelőtlen hatósági magatartás elkerülése érdekében, hivatásukhoz méltó módon, a szakmai tudásuk legjavát felhasználva vizsgálják ki a - különösen a halálos áldozatot is követelő - tűzeseteket.

Mindez nemcsak azért elengedhetetlen, hogy a gyászoló hozzátartozók megismerhessék szerettük halálának körülményeit (azt gondolom, ez a gyász, a veszteség feldolgozásához feltétlenül szükséges volna, mert én azóta se találok egy perc nyugalmat sem), hanem azért is, mert egy felületesen, pontatlanul, hibákkal teli, szakszerűtlenül elvégzett tűzvizsgálati eljárás esetén akár bűnözők, gyújtogatók maradhatnak büntetlenül, ami komoly társadalmi veszélyeket rejt magában.

 

Tisztelettel:

 

Bódi Ildikó

 

Salgótarján, 2013. május 22.

 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.