Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


MA 69 HÓNAPJA, HOGY....

2018.01.08

14.-sz.-kep-az-eloterbol-nyilo-szoba-boltives-bejarata.jpg

2018. január 8.  hétfő

Ma 69 hónapja, hogy lángba borult egy hétvégi ház.

Ma 69 hónapja, hogy elveszett az egyetlen lányom.broken heart

Senki – a tűzvizsgáló maga se (szakértőnek tudatosan nem nevezem, mert nem érdemli meg) – se tudta megmondani hol volt a gyújtópont, hogy mi okozta a tüzet. Azt a tüzet, amelyik elvette a lányom életét.

Ma 69 hónapja annak, hogy a rendőrség elmulasztott egy sor vizsgálatot, számtalan szabályszegést, mulasztást követett el és nem kérdezték meg a vizsgálat résztvevői, akik anyák és apák maguk is, hogy két egészséges fiatal miért nem ugrott ki a hétvégi ház első szintjéről, ha már kijutottak az erkélyre, pedig az ember ösztönösen ugrik még magasabb emeletekről is a tűz elől.

Ma 69 hónapja annak, hogy a vizsgálatban résztvevő „emberek” egyike se tartotta elfogadhatatlannak, hogy a két fiatalnak, akik az erkélyen feküdtek, miért hiányzik térd alatt a lábszáruk.

Ma 69 hónapja alszanak nyugodtan azok, akik azt mondták baleset volt, holott éppen a lábak teljes hiánya jelezte, hogy a tragédia nem lehetett baleset, mert minden normális logikával rendelkező ember tudja, hogy a csontok nem égnek el egy szimpla lakástűzben.

Ma 69 hónapja vették el egymással cinkos összejátszók a fél életem, a fél szívem és tett örökre boldogtalanná. Megtépázott lélekkel, fél szívvel, az igazságtalanság tudatával teljes életet élni nem lehet.

Eljátszhatom. A kedvetekért. A látszat miatt… eljátszhatom, hogy elégedettek legyetek és még csak ne is sejtsétek, hogy a háttérben titeket ugyanúgy becsapnak, mint minket és ugyanúgy nem jelent a hatalomnak semmit az életetek, mint ahogyan az én lányom élete és a családunk élte se érdekli őket.

Eljátszhatom nektek, hogy megőrizzétek a nyugalmatokat és ne zaklasson fel a lelketek, de a háttérben mindig ott van és ott lesz az az Anya, aki sikoltozva borul le minden percben újra és újra a Teremtő elé, és borul rá szerelmetes gyermeke megkínzott, megcsonkított holttestére, könyörögve, esdekelve az igazságot és a meg nem történtté tételt kántálva.

Hatvankilenc hónapja.

Karácsonyi ajándék gyanánt a legfőbb ügyészség (direkt kisbetűvel) megküldte, hogy 1- nem tudják bizonyítani már, hogy bűncselekmény történt, 2- a nyomozók mindent megtettek, de 3- minden vizsgálható nyom elveszett az idővel és nem bizonyítható a rendőrség hibája sem.

Karácsonyi ajándék gyanánt azért még lehetek „pótmagánvádló”, aki kaphat kirendelt ügyvédet, amennyiben anyagi körülményei… van erre 60 napom. Ha ez idő alatt nem lépek, akkor annyiba marad az ügy, és soha nem tudhatom meg az igazságot, és nem tudhatom azt se, hogy az utcákat járva nem éppen a gyilkos jön velem szembe.

Ma 69 hónapja, hogy a nyomozati cselekményt elmaszatolták és az ezer sebből vérezni kezdett. És ha már említem a vért, akkor van is egy „vérpéldám”.

Ma 69 hónapja, hogy a rend és igazság őrei a leégett hétvégi ház romjaiból mintát vettek.

Pontosan kettőt.

Egyet a földszintről, egyet az emeletről. Nem számít, hogy legalább méterenként kellett volna egyet venni, hiszen a tűzvizsgáló nem találta a gyújtópontot.

Hogy melyik gyermekkiszámolót használták annak az egy földszinti  helynek a kiválasztására, ahonnét mintát vettek az most az irónia.

A mintákat szépen eltették és eszük ágában se volt vegyelemzésre elküldeni.

Ennek ellenére kimondták – meg merték tenni – hogy nem történt gyújtogatás. (És a lángszóró? Ahhoz kell égésgyorsítót önteni a falakra, vagy a padlóra? Hát persze hogy nem! De ez szóba se került náluk.)

A lényeg, hogy a törmelékminták nem lettek vegyelemzésre elküldve.

Erre van a vérpéldám.

Mit szólna a háziorvosod, ha elküldene téged a laborba, hogy meglássa milyen az egészségi állapotod, és a labor ugyan levenné a vért, de nem küldené vizsgálatra, csak azt írná vissza a háziorvosodnak, hogy a vizsgált alany mosolygott, jó volt a bőrszíne, és a szeme se volt zavaros, vagyis nem beteg?

Ugye-ugye!

Nos, ezt csinálták a rendet nem őrzők, a minket nem szolgálók. A törmeléket nem vizsgáltatták meg.

Amikor nem hagytam annyiban, és a miskolciak vették át a vizsgálatot 3 és félév elteltével, akkor előkerült valami törmelék és vegyelemeztették is, de nem találtak benne semmit.

Mondom a magamét már 69 hónapja.

Mondom, ha a nyakam beleszakad is: már nem hiszem el azt se, hogy az a vizsgált minta abból a házból vett minta volt.

Már nem hiszem, hogy értünk vannak, hogy az igazságot ki akarják deríteni.broken heart

Amikor a ház fala megroppan, elérkezett az idő, hogy megjavítsuk az alapokat, vagy építsünk egy újat.

 

Csak egy idézet az internetről:

„…Nem szabad elfelejtenünk, hogy a pótmagánvád az egyszerű sértett számára biztosított jogalkotói gesztus, éppen azért, hogy ügye bírói útra terelődhessen. És ami még ennél is fontosabb: a pótmagánvád egy esetben mindenképpen nélkülözhetetlen. A hatósági túlkapás áldozatai számára elengedhetetlen jogállami eszköz arra, hogy a bajtársi és egyéb megfontolásokból meg sem indított eljárások esetén a vádat a sértett képviselje, képviselhesse.

Gondoljunk csak Kosztolányi híres novellájára, az Aureliusra, ahol egy esti „igazoltatás”-t követően a császári testőr szuronyával halálra sebzi a 14 éves Avidust. Az uralkodó, Marcus Aurelius az állam érdekeit szem előtt tartva, eltekint az elkövető megbüntetésétől, és fiának azt mondja, hogy ha megbüntetném ezt a szerencsétlen fickót, „aki végre csak kötelességét teljesítette, olyan hibát követnék el, mely nagyobb lenne az övénél is, mert ezzel alapjában tagadnám az Állam elvét, megingatnám a hitét a többi zsoldosnak, aki engedelmeskedik a parancsnak (...) Most durván és botorul cselekedett. De mennyi jót tett ezzel a vadságával és mennyi jót fog még tenni a jövőben, mikor ugyanezzel a vadsággal ront a gonosztevőkre, a tolvajokra, a gyilkosokra, (...), akik mindnyájunk ellenségei.”

A jogállamban Aurelius érvei nem lehetnek érvek. A legalitásból az következik, hogy minden bűncselekményt üldözni kell. Persze a veszély itt is fennáll, hogy nem így történik. Ha a hatóság csak saját akaratától függően üldözi a bűncselekményeket, akkor a rendőri szelekció következtében a büntetőeljárások egy része elmarad. A sértett szempontjából ez pedig sérelmes.

A szelekció legdurvább fajtáját tartalmazza az említett irodalmi jogeset; ez sajnálatos módon napjainkban sem ismeretlen jelenség…” 

Forrás: http://jogaszvilag.hu/rovatok/eletmod/mi-fan-terem-a-potmaganvad

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.