Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


378 szó, 2078 karakter, 7 bekezdés, és még keveset írtam...

2009.10.04

 

Valaki azt írta nekem egyszer, hogy: „Az aki 100 szóban mondja el, amit a másik 10-ben is el tud mondani, egyéb gonoszságokra is képes.”

Először megsértődtem. – Nem vagyok én gonosz! Semmi gonoszságot nem követek el! – Mondtam magamban. Válaszoltam valami nem sértő, de frappáns dolgot, aztán töröltem a válaszom, majd végül nem foglalkoztam a dologgal. Eszembe jutott, hogy kitörlöm ezt a számomra irritáló dolgot, de aztán úgy gondoltam, hogy azzal, csak az igazát bizonyítanám ennek a személynek. Így hagytam, hátha inkább mártírrá válhatok általa. Szerencsére nem váltam azzá. Bár azt sem hiszem, hogy tanulni tudtam ebből az idézetből. Mert bár tartalmaz részigazságokat, de nem vagyunk egyformák, így ha valaki nem ismer engem közelről, annak halvány lila gőze sem lehet arról, hogy milyen ember is vagyok. Mindig elítéltem az előítéleteket. Nah ennek van értelme? : ) Én ilyen vagyok. Minden dolgot szeretek sokszor és alaposan végig böngészni. Minden oldalról megszagolgatni, kibeszélni, leírni.
 

Rögzített adat: - Nem azért vezetek blogot, nem azért írom le a személyes meglátásaim, hogy bárkit meg akarjak változtatni, megváltani vagy, mert meg akarom tanítani bármire is. Tévedés. Azért teszem mindezt, mert reménykedem abban, hogy talán akad olyan a világban, aki megérti az én világom. Hogy talán találnak benne kapaszkodót ebben az elfuserált, rohanó, technikától olajos világban. Talán valaki/bárki örömmel olvas bele az írásaimba. Reménykedem abban, hogy ki tudom fejezni úgy magam, hogy az – ha akár egy embert is, de - odaszögez a számítógép elé, 5 tartalmas percre. A kockázatok és a mellékhatások már nem az én felelősségem. Én csak írok. Nem bújtok fel senkit törvénysértő cselekedetekre. Nem árulok illegálisan, s nem is veszek így semmit. Max., ha ez a fajta szellemi szabad termék nem számít annak. Nos, nagyon belemerültem, ebbe az igazából kiragadott idézetbe. Mert, ha már egyesek tanító néninek tartanak, akkor kötelességem közölni, hogy az idézetek olyanok, mint a puzzle. Hiába akarjuk a sarokelemet betuszkolni a kép közepébe. Még, ha formára vágjuk, akkor sem lesz jó, mert akkor a kép mintázata nem stimmel. S hiába színezzük át a mintát, még mindig ott a hiányzó sarok…és bizony a két sima élt nehezen pótolhatjuk. Szóval egyszerűsítsem le? Jó.

- Minden idézetnek megvan a maga helye és ideje.

Tudhatunk mi százat, vagy ezret. Ha nem értjük meg a lényegüket, akkor semmi értelme a tudásunknak. 

De egyébként:

"Semmit nem lehet megtanítani az embernek. Csak segíteni abban, hogy rátaláljon önmagán belül"
<Galileo Galileli>

 

Jó’cakát!

 

KinE

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Re.

(Nefisilien~Kézirat szerzője , 2009.10.08 07:00)

Ha több annak még jobban örülök. : )

...

(Salcay, 2009.10.06 23:51)

5 perc? ... végülis az mindenképp sikerült :)