Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A jövő felé

2009.02.09

Valaki segítsen, mert elhagy az erőm, valaki fogja meg a kezem, mert nem bírom már egyedül. Ordítanék, sírnék, pusztítanék, de nem teszem, mert erre most nincs energiám. Segítsetek, kérlek! Soha nem kértem ilyet, mert büszkeségem nem engedte, s inkább én nyújtottam segítő jobbot, de most megváltozott minden…segítségre van szükségem, szükségünk! Nem csak az én érdekemben, hanem mindazok érdekében kell összefognunk, akit érdekel még a jövő.
Te...igen Te a monitorod előtt aki, most olvasod a soraim, tudod, hogy miről beszélek, s Te is érzed, hogy össze kell fognunk!

„Ha úgy érzed, hogy a szabadságból neked nem jutott
Csak a félelem, hogy a gyűlölködés nyílt utat kapott
És bizonytalanná vált és nem tudod már, hol a határ
Ahol elszabadul az őrület és a józan ész megáll”
<Koncz Zsuzsa - Ne veszítsd el a fejed>

 

Igen, van idő, mikor kell az önsajnálat, kell a harag, a csalódás -tán önmagunkban, tán a holnapba vetett hitünkben, tán az egész emberiségben, tán a gyermekkori álmainkban- s kell, hogy néha tudatosan lökd el magad, hogy engedd el a kötelet, még akkor is ha fáj! Valaki adjon gyógyírt! Valaki mondja ki azt ami idebenn van, csak nem akarom kiejteni, mert félek most ráesne a lábujjamra.

„Egyre többen leszünk mi kevesek” (M.P.) Mennyire igaz! Merre vagytok ti, kik egy úton jöttök velem. Ott lépdestek mellettem, s mégsem látlak titeket…egyedül a szobámban, egyedül azzal a rengeteg gondolattal mi bennem van, de nem tudok mindent kiírni mert összegörcsölődtek, s végkimerülésben egyébként is lassan elhalálozom az ágyamon nemhogy most csomókat oldjak.

Tehát! Nem baj, ha pár óra múlva már tisztábban látok, és erős leszek (vagy úgy teszek), akkor is gyere…Te igen, még mindig Te, ki nem bolondultál bele a ’hülyeségeimbe’ és segíts. Mert nem véletlenül olvasol! Nem véletlenül vonzott ide a végzet! Nekünk dolgunk van! Te meg én már találkoztunk valamikor…még ha nem is emlékszünk, még ha nem is tudjuk mi a dolgunk…még akkor is, ha az lesz a vége hogy én segítek rajtad! :) Segítsünk egymáson „Mi kevesek kik többen leszünk”

Egy szabály van! Ne térj le az útról! Vagy ha úgy érzed menned kell szólj, s mi vagy visszahúzunk, vagy engedünk, ha úgy látjuk a javadat szolgálja. De megsúgom….A mellékutak tanítanak bár…de fájdalmakat hordoznak, ráadásul olyanokat, ahol nem áll melletted senki, hogy segítsen! Igen, ez a „véres” igazság! „Véres” s ezért igaz! Mert ami igaz az vérzik, az fáj (először) az gyötör, az kínoz…de szép is mert igaz!
 

„Ha úgy érzed, hogy hiteltelen már minden mozdulat
És csak az önzést leplezi az álszent küldetéstudat

Hisz a legfontosabb kérdésekre választ hiába vársz

És a hazugságok hálójából kiutat nem találsz”
<Koncz Zsuzsa-Ne veszítsd el a fejed>

Lehet, hogy csupán porszemek vagyunk egy homokvárban, de ez a homokvár nem épült volna meg nélkülünk. Ezt hívják társadalomnak. A társadalom okos „találmány”. Hisz a pék nem süthet cipőt, és a varga nem varrhat kenyeret. Szükség van mindenkire. Ne, hallgass azokra kik kinevetik azt, amit csinálsz, mert szükség van Rád is! Vedd elő a régi szekrényből a saját öntudatod, porold le, öltsd magadra, húzd ki magad és fogd meg a kezünket. Majd elindulunk és visszavesszük a nemzeti öntudatunkat is! Kifeszítjük és nem adjuk oda többet senkinek.
Lázítok? IGEN! Igen, legalább megpróbálom, mert a csöndes vagy akár hangos vita és harag nem visz semerre! Cselekedetekre van szükség. Összekapcsolni az elméinket, és jó irányba alakítani az életünket.

 

„Azt kérded, mért szorongok, hisz nincs itt semmi baj
Félek, hogy nem fogod fel, hogy miről szól a dal

Tudod, ez a játék most már közveszélyes
ha így megy tovább
Valahol már érdem lesz a lelkes ostobaság
Tudod, ez az ország kicsit szenvedélyes
s az élet nehéz
Nem elég a várakozás, hogy győz a józan ész”
<Koncz Zsuzsa-Közveszélyes játék>

Hát merre halad a világ? Szerinted ez a jó irány? Ugye, nem…nem…nem



~Inuaras~Nefisil~


 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.