Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Merre halad a világ I.

2008.09.12

A minap vigyázatlanul felvettem a telefont. Igen, a mai világban már erre is ügyelni kell. Valami piackutató cégtől hívtak, hogy felmérjék a vásárlási szokásokat. Általában nem szoktam ráérni ilyen „beszélgetésekre”, de most valamiért nem köszöntem el villámgyorsan. Kár volt. A telefon túlsó végén egy női hang beszélt, először nem tudtam eldönteni, hogy robothangot hallgatok vagy élő embert. Csak mondta és mondta, aztán mivel nem szóltam bele a mondandójába belemordult a telefonba: -HALLÓ! Közöltem, hogy még élek egy egyszerű itt vagyok-al. Megnyugodott. Aztán már darálta is tovább. Ki mennyi ételízesítőt vásárol és milyen márkájút. Számomra lényegtelen kérdésekkel bombázott a kissé fura modorú hölgy. Hozzáteszem, nem irigylem őt a munkájáért. Bár biztos, van az a pénz, de azért valószínűleg össze kell szorítani a fogakat némely beszélgetőpartnernél.

 

Értem én a szándékot, mármint a piackutatásét, de most tényleg ez kell a világnak? Az, hogy felmérjék miből mennyit fogyaszt a társadalom, és hogy melyik cégnek kell még több pénzt kidobnia az ablakon? Ez nevetséges. Vagy én nem vagyok normális, vagy az egész világ meg van őrülve. Régen más világ volt, s most nem csak a 19-20 évvel ezelőtti világra gondolok, mert azt már agyoncsépeltük. Szaladjunk vissza nagyon-nagyon régre. Amikor még Alexander G. Bell álmában sem gondolt a telefonra, amikor széles mezők és erdők feküdtek a nagyvárosok helyén. Tény, hogy bármily messze szaladunk is vissza a múltba, akkor is meglátjuk az emberiség megszállottságát a státuszszimbólumok irányába, de azok mégis más idők voltak. Igényes áruk pihentek a polcokon, személyre szabott lábbeliket gyártottak, a mai egy sablonra gyártott cipők helyett. Elveszett a személyessége a kereskedelemnek. Mindegy milyen vagy, ez van, ezt viseld. Edd a szemetet, csak ne gondolj bele mi minden lehet benne. Idd a mocskot, és hidd el, hogy ami a címkén van, az tényleg innen-és innen származik. Nem számít az ember. A tömeg igénye legyen kielégítve. S, hogy mi a tömeg igénye? Hát majd fölmérjük, pár telefonnal és kérdőívvel. Az a szerencsétlen úgysem meri megmondani, hogy elmehettek a kérdőívekkel oda ahová gondolom. Vagy, ha megmondja az sem baj, egy ember statisztikája, az már 1000 ember statisztikája. A harmadik alternatíva, pedig, hogy mindig lesznek olyanok, akik unalmas perceikben állnak rendelkezéssünre. Talán nem is baj, hogy nem tartják számon az embert, csak a kerek társadalmat. Talán nem is baj, hogy nem tesznek nagyító alá. Őszintén szólva nem tetszene, ha ebben a világban feltűnést keltenénk. A csöndes folyó teszi a dolgát és építi a kedvező medrét, de egy vad zabolátlan folyót számon tartanak és megfékeznek.

 

Szó-szó számomra teljesen más dolgok hozzák meg a békét és a nyugalmat. Mostanában legszívesebben elmenekülnék a világ elől. El valami eldugott birtokra, mint egy remete. Csak a családom és a természet. Semmi másra nem lenne szükségem, csak arra, hogy elszakadhassak az anyagiasult világtól.

 

Nem is értem néha mit keresek itt. Mintha egy másik dimenzióból küldtek volna, hogy tízezer oldalas esszét írjak a Földi életről. Az elhamarkodott cselekedetekről, a halmozott élvezetekből, a hamis szavakról, az irigységről, a gőgről, a gonoszságról az erőszakról…és néha elibém toppan egy-egy „hazámbeli” akinek szintén azt látom a szemében, hogy nem jól van ez így. Ezt a világot nem foglalkoztatják már az értékek, csupán akkor, hogy azt grammban mérik. Nincs emberség, tán sosem volt. S egyre inkább meghúzódik egy választóvonal, jó és rossz között. Az arany középutat pedig elnyelik a gyomnövények.

 

Példaképek sincsenek, maximum valami sátánista elvetemült rocker akinek a bőre agyon van tetoválva és a testéből fémdarabok lógnak ki. Vagy a tanulatlan botcsinálta sztárocskák, akik azt sem tudják merre van kelet és nyugat (tiszt. kiv.). A szlogen manapság ez: „Nem olvasok” a folytatás pedig így nézne ki: „a szüleim még vitték valamire, majd engem is visznek”.

 
 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.