Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


ISTEN TENYERÉN

2014.04.05

        ima.jpg  

 

Április 5.

 

Ötödik ima

 

Teremtő Istenpáros!

Emeld ki Lelkem a jelen poklából, ahol jószerivel nem is létezem, hisz oly távolra tekintek el… el a jövőbe… túl a bolygón… túl a Naprendszeren, hogy a testem elfelejt levegőt venni!

Csak nyúlik, mint végtelenített gombolyag, miközben múltam gyémánt kemény emlékeibe ezernyi láthatatlan szállal kapaszkodik ez a jelenbe taszított „rab”, mint óriásfa gyökerei a föld mélyén megbúvó sziklakövekbe, ha a felszínen tombol a pusztító vihar.

 

De nem! Nem is a jövőre kíváncsi, hanem a dimenziókon túli végtelenre… vagy sokkal inkább a tiszta lelkekre, kik számunkra láthatatlan világod lakják.

Átnyúlni kíván lelkem… elvágyódik, vagy inkább vissza… miközben sodorja földi szél, ár és bolygóközi atomvihar.

 

Istenpáros, csak arra adj engedélyt… csak egy villanásnyi időt kérek az örökkévalóságból, csak hogy lássam Őt… evilági testemből kinőtt virágom, az én mostani életem Tündérét, amint Te melletted kacag… és ha már engedted, hogy lássam, akkor kérnék még egyet: Égesd be elmémbe azt az egy villanásnyi örökkévalót!

Február 23.

Negyedik ima

 

Istenem!

Elviselni a fényt, mikor leginkább magányod legmélyebb sarkába bújnál…

Mondd! Hogy lehet?

Szólni, igazat beszélni, a hazuggal telített világban, amikor minden hang, mi elhagyja szád, húsbavágó jégcsákány…

Mondd! Hogyan lehet?

Írni, ébresztő, vigasztaló szavakat, mikor minden betűt ólommá varázsolt a kín…

Mondd! Miként lehet?

Mosolyt csókolni arcokra, befelé futó könnyekkel, reményt lehelni lelkekbe, miközben a tiéd, börtöne rácsára tapadva, hangok nélküli üvöltéssel dönget túlvilági kaput…

Mondd! Te hogyan tennéd?

És élni?

Szíved dobbanását békésen tűrni, tüdődnek engedni levegőt venni, mikor pedig rezgések nélkül, ezüst tepsin feküdnél inkább, sötét, hideg, szűk kamrában, mert tündéri gyermeked szemének fénye kihunyt…

Mondd meg kérlek: Hogyan?

 

Hogyan teszed Világok Ura, mit ültettél belém, hogy testemet még nem hagyta el lelkem és szellemem, hogy szívem még nem szakadt ezer darabra, fejem még nem törte porrá a fal, mit szigorú jóságod, világod, és az itteni sátán uralta világ közé épített?

 

Engedd hallani, engedd látni, add ide azt a fület és azt a szemet!

Mi célból vagyok még itt, és érte miért kell ennyit szenvedni, ha már hátamon ennyi a súly?

MIÉRT?

 

Legalább ezt súgnád meg…

 

február 8.

Harmadik ima

 

Teremtő forrásom! Halld meg szavam!

 

Látnod kell, Te mindent látó, hogy olyan vagyok most, mint a végtelen sötét szakadék felett lebegő fény, amely önmagához hűtlenül, meghazudtolva lényegét, tétován, elbizonytalanodva körbe néz.

 

Kérlek, mutass utat, és ha zuhannom kell, hát zuhanjak, vagy engedd meg, hogy itt álljak még kicsit, bűntelen, hisz az Időt, mit használatra teremtettél nekem, béklyóba vert testem vesztegeti, mint bölcs tudását, valami magnetikus erőtől megkergült sas madár.

 

Teremtőm! Engedd felderíteni Végtelened ma még sötét zugait, és küldj fénylő lelkeket kihunyni készülő lámpásom köré!

 

Türelmet adj, vagy engedd látni Gyökerem!

 

Kérlek, adj igazságot, vagy szakajtsd le hervadó virágom, és adj új könyvet kezembe, de már felébredt lélekkel, mert most, így, az igazság nélkül, egyedül, megvakultan, sem Idő, sem Tér, nem hozza el lelkemhez a Békét!

 

Január 19  
 

Második ima

Teremtő Égi hatalom! Anya és Atya Egysége!

Kérlek, tedd félre egy percre milliónyi dolgod és szelíd kezeddel emeld szemed elé Földünk!

Míg nézel, Szerető szíved dobbanjon néhányat értünk!

Egy percet, csak egyet kérek a mi időnkből, addig öleld át Bolygónk!

Egy perc kell csak, hogy múlt, jelen és jövő végtelen szeretetfolyamodba bekapcsolódjon. Ez elég lesz tán, hogy megvilágosodjon az EMBER, és ráébredjen: a Te Igazságod NEKI is keresnie kell.

Kérlek, adj időtlenségedből időt, hogy végre méltó tisztelettel adózzunk szépséges világod előtt!

Add meg kérlek, hogy szemünk láthassa Fény és árnyék pajkos játékát!

És add meg nekünk kérlek, hogy fekhessünk selymes fűben, csilingelő patak partján! Fürödhessünk virágok illatában, hallhassuk méhek duruzsolását, madarak fenséges dalát.

 

És mert kérhetem, hát megteszem; tekints kicsit rám is, kérlek, és mostani különvaló voltomban adj elég erőt, hogy ködösített világunk ne tévesszen meg, hisz az igazságod keresem.

Küldj jelet nekem Istenem; mit tegyek, hogy boldog legyen mindhárom gyermekem?

(Valach Attila, Valach Enikő, Csák Csaba)

 

2014. Január 3.

Első ima

Nem kérek Tőled ebben az évben gazdagságot, hatalomra se szomjazok. Nem kell csillogás, se pompa, Istenem! Csak arra kérlek Téged, Te mindenhol Jelenlévő, hogy nyisd fel teremtményeid szemét a jóra, biztasd őket őszinte szóra!

 

Nyíljanak meg végre az igazság kapui!

Kérve kérlek, csak kicsit változtass a „szabad akarat” szabályodon, és ne engedj szabad folyást a bűnnek! Segítsd inkább a jóságot élni, hogy legyen meg a Te országod itt a Földön is!

Ne engedj a rossznak jutalmat, büntesd a bűnt, vezesd tékozlóid az Igaz Fény felé!

Nem kérek mást tőled Mindenható Isten, csak, hogy ebben a „szépben” ölelhessem mind hármójukat, kiket szívem alatt hordtam! Segíts, hogy itt legyenek velem mind egészségesen és boldogan!

 

2013. Augusztus 27.

A ma üzenete…

 

Élj úgy, mintha fény lennél!

 

Fény, melyet tudósok műszere nem láthat.

Fény, mely emberi ésszel felfoghatatlan.

Fény, mely hosszú utakat jár be egyetlen szempillantás alatt.

Fény, amely távoli, ismeretlen világokban pulzál.

Fény, mely ragyogó igazgyöngy a Világegyetem végtelen koronáján.

Ha nem hiszed, akkor is az vagy!

 

2013. Augusztus 26.

A ma üzenete…

Csapdába ejtett lélek vagy.

Bezártak, hazugsággal táplálnak, hamis fényekkel vakítanak sötét erők, hogy kudarc legyen a valódi cél, melyet megvalósítani ide érkeztél.

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.